ISTEN HOZTA A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI PLÉBÁNIÁK HONLAPJÁN!

/Története

Az első szentmise
Szent István katolikus templom


158. Szent István katolikus templom
Bazilikus, 1935/37.
Szent István tér 4.
Fábián Gáspár

Rotth Antal plébános már a múlt század közepén kezdeményezte a belvárosi római katolikus templom bővítését, de mielőtt terve megvalósult volna, 1859. július 28-án elhunyt. Lichtner Gáspár, az új plébános azonban a bővítés helyett, az 1859. szeptember 24-i egyháztanácsi
ülésben második templom építését szorgalmazta. A kegyúr azonban az építőanyagot a templom bővítésére adta, ezért 1860-ban az valósult meg. Pár év múlva, 1862-ben azonban már újra fölmerült a hívekben a második templom építésének gondolata. Negyven évig azonban nem történt komolyabb előrelépés, míg 1904-ben bizottság jött létre a második
templom építésére. Ez adományt is gyűjtött. Az összeg azonban az 1920 utáni inflációban megsemmisült.

A váci püspökség elsősorban a kis települések templomépítését helyezte előtérbe, így 1911-ben a mártélyi, majd 1925-ben a vásárhely kutasi római katolikus templom épült föl. A hódmezővásárhelyi hívek azonban továbbra sem tettek le a második templom építésének
gondolatáról. A helyet illetően azonban föllángolt a vita. Voltak, akik a Szabadság tér északi részére akarták építeni a templomot, amely azonban végül a Lukács nővérek adományával, melyben a tér déli részén történő építést kötötték ki, a templom a tér déli részén épült meg.

A Fábián Gáspár, budapesti építész által tervezett és Szabó Sándor helyi építészvállalkozó által kivitelezett templom 1937. augusztus 20-ára elkészült. A berendezés és felszerelés még időt vett igénybe, emiatt a templom fölszentelésére és használatba vételére csak 1938-ban került
sor.

A háromhajós templom (egy magas főhajó, két alacsonyabb mellékhajó) ó-keresztény, bazilika stílusban épült. Teljes hossza 60 méter, szélessége 20 méter, a 15 méter magas főhajót 11–11 falpillér tartja. Falpillérek között félköríves téglaboltozat, szentély előtt széles boltozatú diadalív van. A homlokzat mellett jobb oldalon áll a 3 szintes, nyitott fölső részes, alacsony süveggel tetőzött 45 méter magas torony. A főhajó fagerendás, kazettás kiképzésű. Mind a főhajó, mind a mellékhajók vízszintes mennyezetűek. A kórust kettős falpillér tartja. A földszintről az előcsarnokba 11 lépcső vezet, onnan pedig 3 tölgyfa kapu a templomtérbe. A kellő világítás érdekében a főhajó két oldalán 10–10 nagy ablak van, a mellékhajókban, pedig 8–8 kisebb méretű, kerek ablak található. Az 1961-ben épült márvány főoltár közepén szép mívű feszület van. A szentély körfalának közepébe, pedig Szent Istvánt ábrázoló dísz-üvegkép került. Két mellékoltár: Jézus szíve és Szűz Mária oltár. Az előbbit Fábián Gáspár tervezte, a szobrot Del Amier Félix szobrászművész, az oltárt, pedig Nordio Nazaréno szintén karrarai márványból készítette. A Szűz Mária mellékoltárt Fischer János szegedi márványiparos, a szobrot, pedig a Nordio Nazarénó budapesti cég szállította, Del Amico Giuseppe, budapesti szobrász tervezése alapján. A szentélyben elhelyezett Szent József szobrot Vágó György, szegedi szobrász készítette. Az 1957-ben elkészült orgona tervezője Kuczor Béla váci tanár, építője a Budapesti Hangszerkészítő Vállalat. Az 1450 kg-os harang Slezák László műhelyében készült a templommal egy időben. A diadalív festményeit 1957–58-ban Takács István készítette.

A templomhoz egyemeletes, egyszerű kivitelű plébánia épület tartozik, amelyet 1950-ig a jezsuita rend használt. A templomot és a plébániát 1989 novemberében kapta vissza a jezsuita rend. A homlokzati előcsarnok falán a császári és királyi négyes huszárok I. világháborúban elesett bajtársainak emléktáblája található. Az 1944. év őszén bevonultatott és a háborúban, hadifogságban meghalt levente fiatalok emléktáblája is itt van, az érintettek névsorával.

Fábián Gáspár (Székesfehérvár 1885. január 2.–Budapest 1953. január 13.) Műegyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott. Ezt követően Aigner Sándor és Kauser József mellett dolgozott. Nagy Virgilnek előbb tanársegédje majd irodavezetője volt. Gimnáziumokat (Jászapáti, Budapesti Kaffka Margit Leánygimnázium), kórházakat (Budapest Angyalföld, Szekszárd, Nyíregyháza) tervezett. Ezen túl az ő műve a székesfehérvári Prohászka Emléktemplom is. Tervezői munkája mellett szakirodalmi tevékenységet is folytatott.

2007. augusztus elsejével a jezsuita rend átadta a Szent István Király Plébánia vezetését a Szeged-Csanádi Egyházmegyének.

2013. november 18-án költöztek be felújítás után a Domonkos Nővérek, a Szent István tér 4 szám alatti régi jezsuita rendházba.

Forrás:
Egyháztanácsi jegyzőkönyv 54, III. 72–73.

Irodalom:
Gacsári Kiss Sándor 1967., MÉL
Lichtner Gáspár – Gacsári Kiss Sándor: Hódmezővásárhely története katolikus szemmel. Szerk.: Alácsi Ervin János és Pálinkó Máté. Hódmezővásárhely, 2014.

 

 

 

Módosítás dátuma: 2016. május 24.


non nobIs DomIne, non nobIs seD glorIæ MaIorI tVæ


A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu